2026

Sziasztok!

Unatkoztam, úgyhogy a mai napon, pontosabban június 3-án elkezdtem írni ezt a bejegyzést. Ez van, amikor az embernek van négy nap szabadnapja egyhuzamban. :D De nem bánom, mert talán így több mindenről tudok nektek mesélni, frissiben le tudom írni, mi történt és nem egy év távlatából kell visszaemlékeznem.

De hol is kezdjem... az elmúlt fél évben nem sok minden történt. Főként a munkaváltáson gondolkodom, mert egyre jobban biztos vagyok abban, hogy menni akarok. Nagyon pedzegetik már jó egy éve, hogy valakit el fognak küldeni, mert a forgalom nem indokolja, hogy négyen legyünk. Ami érthető és tök szívesen váltanék, csak továbbra se tudom merre és mit. Mert nem lenne bajom ezzel a munkahellyel, igazából szeretem is, függetlenül attól, hogy néha elegem van az emberekből, de amúgy elég laza munkahely. Ha nincs senki és mindennel végeztünk, van időnk sorozatozni, filmezni, szóval elég szabad minden. :D Csak hát ugye a fizetés nem a legjobb... De tényleg nem tudom, merre menjek. Nem szeretnék kereskedelemben maradni, viszont mivel eddig csak kereskedelemben dolgoztam és jó formán nincs is rendes végzettségem, nincs nagy választási lehetőségem, sőt, szinte sehová nem vesznek fel. Mondanám, hogy tanulnék valami szakmát, de az igazság az, hogy arra se lenne időm. Oké, ez így elég vicces, tekintve, hogy az előbb azt írtam, hogy sokat sorozatozunk, de nem tudnám az ottani szabadidőt tanulásra felhasználni. Nem tudnék a tanulásra koncentrálni, miközben mellettem filmeznek, beszélgetnek, nevetgélnek. Ráadásul mivel javarészt egy nap ketten vagyunk, ha betéved egy vásárló, akkor egyből ugrani kell, ami megszakítja a tanulási folyamatot, ez meg szintén csak nehezíti a helyzetet. Mire valamibe belerázódnék, belemerülnék, már ki is zökkennék, nem tudnék százszázalékosan egy dologra figyelni. Néha egy cikket nem tudok elolvasni, mert valami biztosan megzavar. Arról nem beszélve, hogy rendes suliba se tudnék menni, hiszen a szabadnapok mindig máskor vannak, ráadásul szombaton is dolgozunk, ha betegség van, akkor szabadnapon is be kell menni, szóval kb. lehetetlen lenne ezt kivitelezni.
Na de mindegy is. Majd csak lesz valami. Remélhetőleg sikeresen találok egy olyan állást, ami érdekel és ahová fel is vesznek. Mást nem tudok tenni, mint folyamatosan figyelni a lehetőségeket, és megpályázni azt az állást, ami tetszik.
-
És akkor folytatva, mert júniusban eddig jutottam... Jól meg lettek keverve év végéig a dolgok a munkahelyemen, komolyan ilyen vezetőséget még nem láttam. Megértem, hogy nincs forgalom, kevés a pénz, létszámleépítés van, mindenhol is költségcsökkentés van, de ez, ahogy ezt végrehajtották nálunk... Másik boltból kirúgtak két embert (valamennyire indokolt volt), hozzánk pedig jött vissza egy ember, és így már sokan lettünk (öt fő), szóval közölték, hogy hát akkor valakinek át kellene mennie fixen a másik üzletbe. Mindezt októberben, ugye a legnagyobb forgalmak előtt. Így is necces négy emberrel vinni a boltot, mert nem mindenki nyolc órás, tehát nem mindenki tud zárni, kevesebb emberrel pedig nagyon nehezen jön ki a beosztás, és akkor ebbe még bele sincs kalkulálva egy esetleges betegség, vagy szabadság.
Ez az egyik, a másik meg mi az, hogy valakinek át KELL mennie? Milyen alapon? A másik üzlet plázában lenne, tehát hosszabb a nyitvatartás hétköznap, plusz a hétvége, és ráadásul mindenkinek sokkal messzebb van a lakhelyétől. Értem én, hogy több pénz lenne, de őszintén, nem ér nekem ennyit. Mondtam is, hogy semmi pénzért nem vállalnám el, nekem nagyon messze lenne (másfél óra az út oda meg másfél vissza), így is alig van munka után bármi másra időm, hát így még kevésbé lenne. Nem áldozom fel se az edzős időmet erre, se a tanulási időmet (erre mindjárt rátérek). Meg alapból pláza, hétvégi munka, nem fogok hétvégén dolgozni és amúgy is rühellem a plázákat. Szóval nem. Nyilván senki nem akart átmenni, bár végül egyik kollégám bevállalta. Én úgy voltam vele, ha engem akarnak áttenni, felmondok, aztán elmegyek munkanélkülire, nekem nem ér ennyi stresszt az egész.
Ezután egyébként folyamatos lejtmenetbe kezdett az egész cég, azt mondták, ez csak év végéig lesz így, amíg nem vesznek fel új embereket, mert közben nekünk ugye menni kellett helyettesíteni a másik boltba. Aztán év végére ebből az lett, hogy felmondott a másik üzletben még egy ember, és azt akarják, hogy január végén majd valaki átmegy oda a mi üzletünkből, mert nem akarnak senkit felvenni. Az azt jelenti, hogy a másik üzlet négy fő helyett hárommal menne, a mi üzletünk az öt fő helyett két és fél emberrel (egyik kolléga hat órás). Mindezt kevesebb pénzért, mert a forgalom meg drasztikusan csökken. Vicc az egész, de tényleg. Tiszta hülyének nézik az embert. Alig várom már, hogy felmondhassak. Az eddigi hónapokban folyamatosan stresszeltem magam, aggódtam, hogy mi lesz, minden nap ez a téma, teljesen besokalltam már, de mostanra eljutottam oda, hogy tojom le én már az egészet. Küldjenek el, engem az se érdekel. Úgyse tehetik meg, hogy azt mondják, hogy na, akkor holnaptól te ott dolgozol, mert ahhoz módosítaniuk kell a szerződést, én meg azt nem írom alá. Csak lenne már ennek vége, de komolyan. >< 
Sajnos munkát azóta se sikerült találnom, pedig folyamatosan nézegetem, jelentkezgetek, voltam is állásinterjúkon, de egyszerűen semmi. Ez egyébként jobban elkeserít, mert bár tudom, hogy nem vagyok hülye, értelmes vagyok, könnyen meg tudok tanulni új dolgokat, de ez ugye az önéletrajzomon nem látszik. Nem végeztem egyetemet, nincs nyelvvizsgám és nincs jogsim, így meg semmilyen irodai munkára nem vesznek fel - bár sok helyen olyan irreális elvárások vannak. Mondjuk ez az álláskeresési piac is hagy maga után némi kivetnivalót, de ebbe most nem megyek bele.
A lényeg, hogy nem adom fel, megyek tovább, keresgélek tovább, aztán valami majd csak lesz.

Ja igen, és ahogy mondtam feljebb, hogy majd kitérek a tanulásra... Végül elkezdtem egy bérügyintéző tanfolyamot. Tök furcsa, hogy fél évvel ezelőtt mennyire ellene voltam, három hónappal később meg visszamentem az iskolapadba. Persze csak képletesen, mert e-learning keretén belül kezdtem el. Mint említettem feljebb, nálam sajnos nem jöhetett szóba az, hogy hétvégén járjak be órákra, se az, hogy esetleg online órákon vegyek részt, mert kereskedelemben sose tudja az ember, hogyan alakul a következő napja - főleg nálunk, ahol szinte mindig nekem kell bemenni meg napokat cserélnem, ha valakinek nem jó valami, vagy bármi betegség adódik. Szóval elkezdtem, egyelőre tetszik is, érdekel is valamelyest, aztán meglátjuk ebből is, mi lesz. :)

(ezt a részt is szintén júniusban írtam még)
A másik nagy dolog, ami eddig történt az az, hogy elkezdtem edzeni. De most tényleg rendesen. Vettünk egy futópadot februárban és azóta heti 4-5 napot futok, plusz ha szabadnapom van, akkor mellette saját testsúlyos edzést is végzek. Mivel munkából este 7 körül érek haza, ezért 7-től 8-ig szoktam edzeni. Többnyire munka után csak futni szoktam egy 5-6 km-t, előtte-utána bemelegítéssel, nyújtással, ha szabadnapos vagyok, mint írtam, akkor a futás mellé pedig saját testsúlyos edzés is társul.
Eddig nagyon jól megy, jól is teljesítek, ma reggel mértem magam, 64,6 kg voltam (február elején 74 kg-mal indultam). Ez azt jelenti, hogy közel 4 hónap alatt majdnem 10 kg-ot sikerült fogynom és erre mocskosul büszke vagyok. ^^ Nem gondoltam volna, hogy valaha el fogok eddig jutni.
Voltak próbálkozásaim az előző években is, többször eljártam futni, de amint bejött a dög meleg vagy az esős, hideg idő, már nem mentem és abbahagytam. Most viszont nincs semmi kifogás, lehet bármilyen idő, lehetek bármilyen fáradt, megyek és csinálom. (Oké, amikor az emeletem 31 fok van, akkor volt már, hogy kihagytam az edzést, mert ott se klíma, se ventilátor, és huzatot se nagyon lehet csinálni és azért kétszer átgondoltam, hogy biztos kell ez nekem XD. De nyilván, ha az ember kihagy pár edzést, attól még nem dől össze a világ). Ott van a futópad, amit drága pénzért megvettük, úgyhogy már ez is motivál, hogy ne vesszen kárba a pénz. :D De egyébként élvezem is az edzést, mostanra már hiányzik is, ha kihagyok egy-két napot. Így meg, hogy látom is magamon a változást és folyamatosan kapok visszajelzéseket másoktól is, hogy mennyi fogytam, ez csak még jobban motivál és még inkább kitartó vagyok. ^^

Egyébként nem csak az edzést iktattam be az életembe, hanem valamelyest életmódot is váltottam és ez is sokban hozzájárult a fogyáshoz. Tartom a kalóriadeficitet, azaz 1300-1500 kalóriát eszem egy nap. Van, amikor kicsivel többet, de ez belefér. És működik. Bevallom, az elején nem hittem ebben, de komolyan rengeteget lehet azzal fogyni, ha csökkenti az ember a kaja mennyiséget és méricskéli, miből mennyit eszik. Én azt hittem, hogy keveset eszem, de kiderült, hogy nem és rengeteg olyan kaját ettem, aminek magas volt a kalória tartalma. Például nagyon imádom az aldis virslis táskát, vacsora előtt simán bevertem abból 2-t is... ahha, a 2 db összesen 700 kalória, az meg egy fél napi étkezés. :D Igazából azt vettem észre, hogy rengeteget zabáltam, pedig a szervezetem fele annyi kajától bőven el van. Elhagytam mindenféle csokit, chipszet, édességet, péksüteményeket (ezeket volt, hogy napi szinten eszegettem) és sok zöldséggel, gyümölccsel váltottam fel (azóta megeszem a cukkinit és a brokkolit is, pedig ki nem állhattam őket xD). Ugyanúgy eszem mindenféle kaját, amit szeretek, csak lemérem, miből mennyit. Többnyire amúgy csirkét eszem meg rizst, de szerencsére ebből pont sokat lehet enni. Még jó, hogy ennyire imádom. :D

Bevallom, az elején egyébként nagyon nehéz volt elhagyni ezeket a kajákat és kevesebbet enni, sokszor éhesnek éreztem magam, de amúgy kb. 2 hónap alatt hozzászokott a szervezetem. Édességeket már nem is kívánok, nassolni is ritkán szoktam, nem is kívánja ezeket a szervezetem. Inni se iszok üdítőket, szinte csak vizet, különleges alkalmakkor iszok csak valami mást is. Mostanság, ha elmegyek egy étterembe, mindig meglepődök, hogy mekkora egy adag kaja és annyira feleslegesnek tartom, mert tökre nem kellene az embereknek ennyit enniük. Csak azért eszünk ennyit, mert ehhez szoktunk, meg mindenhol nagy adagokat adnak. Nem éhezem én se, egyszerűen csak egészséges ételekkel beviszem a megfelelő tápanyagokat, vitaminokat és teljesen jól megvagyok. Sokkal jobban érzem magam a bőrömben, nincs bennem az a bűntudat, hogy hú, már megint sokat zabáltam, sokkal energikusabb is vagyok, jobban alszom és baromi jó érzés arra gondolni, hogy teszek valamit az egészségemért. Én se vagyok már fiatal, egészségesen étkezni és mozogni nagyon jó dolog, és ezzel megalapozom, hogy idős koromban is egészséges legyek - és remélem, az is leszek. Nem szeretnék már 60 évesen lerobbanni, mint sok családtagom =/.

Szóval összességében büszke vagyok magamra. ^^ A cél ugyan még messze van, még egy 10 kg-ot le kell adnom, de tudom, hogy menni fog. Nincs időkorlát, hogy mikorra akarom elérni, csak teszem a dolgom és nem adom fel. Utána meg már csak szinten kell tartanom magam. ^^ Úgyhogy remélem, a későbbiekben is kitartó leszek ^^

-
Folytatása az edzésnek: még mindig tartom a kalóriadeficitet, és edzek is, bár ugye év vége felé bejött a munka miatt a sok stressz, és így csak heti 3-4 alkalommal edzettem, decemberben meg szinte alig pár napot - bár akkor minden alkalommal lefutottam 10 km-t. :D De így is 62-63 kg között mozgok (voltam egyszer 61,3 kg is), szóval mondhatni tartom magam. De januártól ismét teljes erőbedobással folytatom, van még hova fejlődni. Habár folyton megkapom, hogy rengeteget fogytam és jól nézek ki, egyesek szerint túl sokat is, és hogy hagyjam abba, de nem fogom abbahagyni. Ez nem olyan, hogy eléred a célt és akkor az úgy is marad és akkor ugyanúgy lehet zabálni. Életmódot váltottam. Tehát ahhoz, hogy tartsam magam, ezt folytatnom kell - az evést is és az edzést is. Ettől függetlenül nagyon jó érzés, amikor valaki megdicsér, mert nagyon büszke vagyok magamra, hogy ezt elértem és nem adtam fel. ^^ És ha valaki gondolkodik az életmód váltáson, én tényleg csak azt tudom mondani, hogy hajrá. Nem lesz egyszerű az elején, de egy idő után hozzá szoksz és baromi jól fogod érezni magad. ^^

Hmm... Nos, mi volt még velem? Ó, igen. Azt elfelejtettem említeni, pedig eleinte úgy terveztem, hogy ezzel kezdem a bejegyzést, hogy januárban betöltöttem a 30. életévemet^^ A barátaim szerveztek nekem egy meglepetés-bulit. Vagyis hát egyszer csak beállítottak egyik szombaton, hoztak nekem tortát meg némi ajándékot (nagyon finom málnás-túrós volt, a külsején körbe marcipánból tevék díszítették, volt rajta koreai zászló meg egy üvegben banán... marha jól nézett ki :D). De a legjobb az volt, hogy utána elvittek jégkorcsolyázni. Nagyon régóta szerettem volna elmenni, gyerekként koriztam egyszer még a Balatonon, azóta szerettem volna kipróbálni. Hát most megkaptam. Nagyon béna voltam, egyedül nem is tudtam menni, csak ha a barátom fogta a kezem, mert amúgy nagyon féltem, kétszer dobtam is egy hátast, de mindezek ellenére nagyon élveztem. ^^ 

Júniusban mozgalmas napjaim voltak. Voltam Skillet koncerten nővéremmel, ami mint mindig, most is baromi jó volt. Azóta elég sűrűn hallgatok tőlük dalokat. Furcsa belegondolni amúgy, hogy amikor gimnazista voltam, akkor ismertem meg őket, és a mai napig imádom a dalaikat... ennek már vagy 15 éve. :D Az biztos, hogy bármikor, amikor jönni fognak hozzánk, én menni fogok a koncertjükre. ^^
Illetve novemberben is voltunk koncerten, akkor Three Days Gracen és The Rasmuson, két egymást követő napon. Mindkettő nagyon jó volt, bár a TDG-n a pogózást nem szeretem, semmi értelmét nem látom, mert ilyenkor próbálsz nem elesni és kimaradni a buliból és egyáltalán nem lehet így élvezni a koncertet. Eléggé veszélyes volt amúgy, nem egyszer kaptam el más lánynak a kezét, ezzel megakadályozva, hogy elessen és jól meg is legyen taposva. Na mindegy. Koncerten amúgy megfáztam, Rasmusra már betegen mentem és utána két hétig még szenvedtem is, és mehettem betegen dolgozni. Tök jó volt. :D

Júniusban voltam párommal meg barátnőmmel és párjával nyaralni egy hetet. Élvezhetőbb lett volna, ha nem betegszem le rögtön az első nap, és köhögöm végig az egész hetet, meg az utána lévő 2 hetet. Köszönöm a munkahelyemnek, hogy elintézte időben a klímatakarítást. >< Ezt leszámítva amúgy jó volt, sokat sétáltunk a városban, voltunk Siófokon az állatkertben, rengeteget filmeztünk, mert amúgy eléggé esős meg borús időnk volt. Megnéztük a Hófehérkét, amit végig parodizáltunk és sírva nevettünk a végén, eskü ez volt a hét fénypontja. :D

Július végén pedig másfél hét szabadságon voltam, miután végig dolgoztam egy hónapot úgy, hogy alig volt szabadnapom, hála annak, hogy két kollégám is megbetegedett...  Megejtettük a szokásos nyaralást a baráti társaságunkkal, idén már tizenkettedik alkalommal. Nagyon jó volt ez is, kicsit ki tudtam azért kapcsolódni és nem folyton a munkán agyalni, ami eléggé stresszes volt az előtte lévő hetekben. Strandoltunk, rengeteget társasoztunk, tollasoztunk, sütögettünk, bográcsoztunk, vízipipáztunk és természetesen ittunk is :D Voltunk Tihanyban is az egyik nap kirándulni, ami fárasztó volt kicsit, de az edzésnek hála elég jól bírtam, plusz nem volt az a nagyon dög meleg se. Mondjuk leégni így is leégtünk, de annyi baj legyen, legalább lett egy kis színem... :D

Augusztusban is voltam otthon pár napot 20-a körül. Nálunk augusztus 20 mindig családi ünnep, az évben azon a napon mindig mindenki hazautazik és együtt töltjük az estét. Elmegyünk egyet enni, mindig ugyanabba az étterembe, valaki mindig kér egy óriáslángost, és mindig az a vége, hogy sosem tudja megenni. Utána meg megyünk és megnézzük a tűzijátékot. ^^

Szeptemberben voltam Nyíregyházán két napot barátommal meg barátainkkal, akikkel júniusban nyaraltunk. Voltunk az állatkertben, meg a terv az volt, hogy benézünk a Valhalla burgerezőbe, de amikor ott voltunk, nem voltunk éhesek, szóval gondoltuk majd este a szállásra rendelünk, de nem lehetett rendelni, úgyhogy végül nem tudtuk kipróbálni. Októberben meg a Frozent néztük meg a Madách színházban, az is nagyon nagyon jó volt. ^^

Karácsonykor három napot otthon tudtam lenni, előtte és utána végig dolgoztam. Nagyon szeretnék már egyszer egy decembert, amikor nem kell dolgoznom a két ünnep között és én is tudok pihenni egy-két hetet. Remélem, jövőre már így lesz. ^^ A szilveszteri buli idén is nálunk volt, ittunk, beszélgettünk, és végre esett a hó is. *-* Úgyhogy ennek örömére kimentünk éjfél után hóembert építeni, de ma délutánra el is olvadt szinte az összes hó. =(

Idén egyébként végre sikerült olvasnom is. Pontosabban végre befejeztem a BTS könyvét ^^ Nagyon érdekes volt. Végülis csak 2 év kellett, hogy a végére érjek... ennyire van szabadidőm. :D Aztán elolvastam Stephen Kingtől a Cujot, ami szintén már egy évet váratott magára. Rá is kaptam az olvasásra, azóta elolvastam Kőhalminak 2 könyvét. Hozzám képest ez nagy szó, évente nem tudok ennyi könyvet olvasni. De igyekszem ezentúl erre is időt szánni. 

Ezen kívül sok koreai sorozatot néztem, nagy kedvenc a Trigger lett idén. ^^ Ledaráltam amúgy a Gyilkos elmék sorozat mind a 18 évadát, nagyon szerettem a Szégyenteleneket is (ezt melóban néztük kolléganőmmel, előtte meg a született feleségeket xD), most meg a Dextert kezdtük el. De jó sok jó sorozatot láttam idén is, bár kevesebbet, mint terveztem, na mindegy. :D

Ó, és majdnem elfelejtettem: idén megint elkezdtem Metin2-vel játszani. :D Szerintem ezt sosem említettem, de gyerekként nagyon sokat játszottunk vele, csak hát akkoriban azt se tudtuk, mit hogyan kell fejleszteni, mi hogyan műkdik. Aztán covid időszak alatt megint előjött egy pár hétig, utána elfelejtődött és most valamikor novemberben megint előszedtünk egy videó miatt és azóta nyomatjuk, amikor időnk meg kedvünk van hozzá. Tök vicces, hogy még mindig van ez a játék és nagyon furcsa kezdetleges grafikájú játékkal játszani, amikor ennél ezerszer jobbak vannak már. De remélem, egyszer felfejlesztem a karakteremet a maximum szintre. :D

Hát, nagyjából ennyi lett volna ez az évem. Vagyis más fontos nem ugrik be most. Jó ötlet volt nyáron elkezdeni a bejegyzést, mert most tuti nem jutott volna ennyi minden az eszembe és biztosan nem fejtegettem volna semmit ilyen hosszan. Nem emlékszem, hogy valaha írtam-e ennyit egyszerre, szerintem túlteljesítettem magamon, rekord-hosszúságú bejegyzést írtam most. :D Lehet ezt kellene alkalmaznom a továbbiakban is? Meglátjuk, hogy alakul ;)

És hogy mik a terveim az idei évre?

- Munkahelyváltás. Minél előbb.

- Befejezni az online tanfolyamot.

- Folytatni a koreai tanulást. Jó lenne tényleg rendesen tanulni.

- Olvasni. Írni. Sorozatozni. Csak a szokásos.

- Dél-Koreába utazni. Még mindig a legnagyobb álmom.

- Shenmen vagy migrén piercing. Stresszre és fejfájásra.

- Folytatni az edzést. Akár eljutni egy futóversenyre is.

- Utazni. Világot látni. Élni. Boldognak lenni.

Remélem, ez az év is jó lesz, sikerekben gazdag és boldog, és kívánom, hogy mindenkinek így legyen! :)

És a végére a szokásos dal-ajánlóm :D

Idén zenei téren nem sok jó kpop dalt hallottam, számomra a legtöbb dal eléggé középszerű és unalmas. Nem tudom, lehet velem van a baj, de már közel sem fognak meg annyira a dalok, mint régen. Nem sok egyediséget tapasztalok, új együttesek is egyre ritkábban lopják be magukat a szívembe. Ettől függetlenül sok koreai dalt hallgatok, csak nem kpop bandákat, hanem inkább solo énekeset, vagy sorozatok betétdalait. Ennek ellenére hoztam egy tucatnyi dalt, amit érdemes meghallgatni. ^^ 

Idén ez volt az egyik kedvenc dalom. Nem ismerem az előadót, teljesen véletlenül akadtam rá, de ez nagyon megtetszett. ^^ És Zico is énekel benne ^^

Ez a L.U.C.A: the beginning sorozat betétdala. Imádom *-* Maga a sorozat is baromi jó, tessék megnézni ^^

Crush-nak ez a számra annyira gyönyörű, tavaly óta rengeteget hallgatom. *-* Egyébként a Queen of tears sorozat egyik betétdala.

Ha már Crush, akkor ismét elkezdtem hallgatni a Beautiful című számát, ami meg a Goblinnak az egyik betétdala. Annyira szép ez is. *-*

Hyunseung Orbit című dalát mindenképp beteszem, mert ő a kedvenc énekesem már évek óta és szerintem baromira alulértékelt. A BEAST-ben is ő volt a kedvencem, nagyon szép, egyedi, különleges hangja van, sajnálom, hogy amióta kiszállt, alig hallani felőle és nem sokan hallgatják a dalait. Pedig ahh... legjobb énekes számomra, örülök, hogy végre adott ki új dalt *-*

 És akkor már beteszem Hyuna dalát is, akit jelenleg nem sokan kedvelnek, de én még mindig imádom a hangját és a stílusát. Milyen érdekes, hogy régen én se bírtam őt, mostanra meg a TOP1 énekesnőm^^

Amit még nagyon szerettem idén hallgatni, az Sanha (Astro énekese) - Losing my mind dala. Nincsenek szavak.*-*

Egy dal, ami megsiratja az embert. Nagyon szeretem Woosungot, annyira csodálatos hangja van. Ő egyébként a The Rose együttes énekese.

És egy kis vidámabb dal Henry és az NCT-s Marktól, a What to do. Ez egyébként a Sweet stranger and me sorozat egyik dala... (Nem mellesleg a sorozatban játszik a két legkedvencebb színészem, Kim Young Kwang és Lee Soo Hyuk *-*)

Mostanság annyira nem kedvelem a Blackpinket - szerintem kezdenek nagyon elamerikaiasodni, de ez csak az én véleményem -, de Lisának ez a dala valami gyönyörű... Hogy én mit bőgtem rajta, amikor meghallottam... T_T

Idén teljesen véletlenül akadtam rá az Ikon - Why why why című dalára, amit aztán rongyosra is hallgattam. A meglepő ebben az, hogy amúgy évek óta le van nekem töltve ez a dal, ismertem is, hallottam is, szerettem is, de valahogy sosem hallgattam meg többször. Aztán egyik nap elindult a lejátszón és teljesen beleszerettem.

Találkozunk jövőre, addig is sziasztok! ^^